Férfiak és a hajhullás
Az erősebb nemnél a genetikai ok a leggyakrabban hajhullást kiváltó tényező. Olyan gyakori, hogy akár másodlagos nemi jellegnek is nevezhetjük.
Az amerikai James B. Hamilton 1942-ben kutatásai eredményeit összefoglalva definiálta a genetikai típusú kopaszodásért felelős tényezőket: a férfi nemi hormonok termelődése, genetikai tényezők (öröklődés), valamint az életkor. Gyulladás, hegesedés a hajhullás ezen formájánál nem figyelhető meg kísérő tünetként.
1. Hormonális okok
Az 1940-es években New Yorkban Hamilton anatómiai professzor elkezdte tanulmányozni a kasztrált férfiakat. Kísérleteinek alapja Hypokratesz 2 ezer évvel ezelőtti megfigyelése volt, miszerint az "eunochokok” nem kopaszodnak! Észrevette, hogy a fenti csoportba tartozó férfiak magas hangon beszélnek és a külső nemi jelleg jegyei nem fejlődtek ki teljesen náluk.
Kikövetkeztette, hogy ennek oka a legfontosabb férfi hormon, a tesztoszteron hiánya lehet, hiszen ez a felelős a férfias jegyek kialakulásáért. A tesztoszteron a herékben (nőknél a petefészekben), valamint mindkét nemnél a mellékvesékben is termelődik.
Az androgen alopecia esetén a következő folyamat játszódik le a szervezetben. A tesztoszteront az 5 alfa-reduktáz (5aR) enzim Dihydro-tesztoszteronná (DHT) alakítja át. A DHT, mely hússzor erősebb a tesztoszteronnál, az androgén receptorokhoz kapcsolódik, melyek a szőrtüszők sejtjein találhatóak. Azoknál a személyeknél, akiknél érzékeny a hajtüsző a DHT-ra, a 30. - 40. életévük körül a halántéktáji, homloktáji szőrtüszők anagén fázisa fokozatosan lerövidül, és a szőrtüszők elkezdenek sorvadni. A fej egyes területein megszaporodnak a faggyúmirigyek, és ezzel párhuzamosan leáll a hajhagymák működése. A fej bőre vékonnyá, fénylővé válik. Rajta hajszálértágulatok figyelhetők meg, de a szőrtüszők kivezető nyílása nem látható. A hajszál szőrszerűvé válik. Ezzel egyidőben, ugyancsak a DHT hatására, elkezd erősödni az arc szőrzete.
A két nemben az eltérő megjelenés miatt külön tárgyaljuk az androgén alopeciát.
Minek köszönhető, hogy még a legkopaszabb férfiak is rendelkeznek a fejbőrükön egy patkó formájú területtel, ahol a hajhullás nem következik be? Ezen a területen a hajszállak úgy vannak beprogramozva, hogy ellenállnak a tesztoszteron támadásának, tovább nőnek még akkor is, ha átültetjük a testnek egy másik részére. Ezt a genetikai sajátosságot használják ki a hajátültetés területén.
Ha azonban azt feltételezzük, hogy a DHT hiánya már önmagában is megoldaná a hajhullás problémáját, érdemes egyéb kutatási eredményeket is figyelembe vennünk. Ennek kapcsán látni fogjuk, hogy sokkal összetettebb problémával állunk szemben.
2. Genetikai tényezők
Hamilton professzor a fentebb említett megfigyelése után tovább folytatta kutatásait. Kísérleti csoportjában tesztoszteron injekciókat adott be, aminek eredményeként az idősebb férfiak haja hónapokon belül kihullott, míg a fiatalabbaké csak több év múlva. Minden esetben egyből megszűnt a hajhullás, ha abbahagyta az injekciók adását. Akadtak azonban olyanok is, akiknél semmilyen változást nem okozott a tesztoszteron! Kiderült, hogy e férfiak családjában sem anyai, sem apai ágon nem fordult elő androgen alopecia, így nem örökölhették az erre hajlamosító tényezőket.
Tehát az öröklődés tényét az is bizonyítja, hogy egyes családokon belül halmozottan fordul elő az andogén alopécia, míg másoknál fel sem lelhető. Legújabb kutatások szerint elsősorban az anya által átörökített génektől függ, hogy milyen hajkoronával rendelkezünk. A hajhullásra való hajlamot meghatározó androgén-receptor génje ugyanis az X-kromoszómában található, melyet a férfiak az édesanyjuktól örökölnek.
Az androgén hormon hatására indul meg kamaszkorban a szakáll erőteljes növekedése, a pubertáskor végére azonban már jelentkezhetnek az androgén alopécia első jelei. Általában a 20-30. életév között kezdődik, mindkét halántéktájon a homlokrégió felől indul, és az elülső hajhatár feljebb húzódik. Mivel minden ember más, a kopaszodás kezdete, intenzitása, és mértéke is egyénenként változik.
A mai orvostudomány arra a kérdésre, hogy mely örökletes tulajdonság okozza a férfias típusú kopaszodást, nem ad egységes választ. A legelfogadottabb teória szerint az androgén allopáciát a hajgyökér fokozott DHT (dihydro-tesztoszteron) érzékenysége eredményezi, melyről már említést tettünk.
Hormontartalmú kezelésekkel egyébként meg lehet állítani, illetve vissza lehet fordítani ezt a folyamatot, de ez potenciaproblémákkal járhat együtt, amit a férfiak többsége - érthető okból - inkább nem vállal.
3.Életkor
Hamilton professzor kísérleti csompotjában, mint már említettük, az idősebb férfiak haja az injekciók hatására sokkal hamarabb kihullott mint a fiatalabbaké. Már ebből is látszott, hogy a harmadik faktor, amely befolyásolja a kopaszodást, az az életkor.
A férfiaknál a herékben termelődnek a férfias jellegek kialakításáért felelős androgének. A pubertáskorban indul meg a herecsatornácskák közötti térben elszórtan elhelyezkedő sejtecskékben (Leydig-sejtek) a tesztoszteron-termelés, ami a DHT megjelenését is okozza. Serdüléskor a másodlagos nemi jellegek kialakulásában elsődleges szerepe van. Hatására fejlődnek ki a férfi nemi szervek, mutálódik a hang, indul meg a szakáll erőteljes növekedése, befolyásolja a testmagasságot, testtömeget, izomszövetet épít, fokozza a szexuális teljesítőképességet, és az agresszióra való hajlamot. A here hormonális működése serdülés után is folyamatos, de idős korban csökken az általa termelt hormonok szintje, mivel hormontermelő sejtjei lassan pusztulni kezdenek. A férfiak 30%-a érzékeny a DHT-ra, és örököl egyéb hajlamosító tényezőket, így 30 éves korára valamilyen jelét mutatja a kopaszodásnak. Ezután évente kb. 1%-kal emelkedik ez az arány. Ez azt jelenti, hogy a férfiak 60%-a mutat valamilyen fokú andrognetikus kopaszodást 60 éves korára.
Férfiaknál általában a homloktájon vagy a fejtetőn kezdődik, s onnan halad hátrafelé. Egyeseken kisfokú a hajhullás, és csak visszahúzódik a hajhatár, vagy egy kicsi kopasz folt keletkezik a fejen hátul. Másoknál - főként, ha fiatalon kezdődött a haj hullása - a fejtető kopasszá válik, míg oldalt és a fejtető hátsó részén a haj megmarad. A Norwood- Hamilton skála megmutatja a kopaszodás folyamatának kiterjedési irányát a fejbőrön. Aki figyelmesen tanulmányozza a Norwood-Hamilton féle kopaszodási osztályozást, akkor közeli következtetéseket lesz képes levonni, hogy milyen irányba fog haladni a kopaszodása.
| Norwood-Hamilton skála | ||||
 |
1. Típus:
|
|||
 |
2. Típus:
|
|||
 |
3. Típus:
|
|||
 |
3. Típus - fejtető:
|
|||
 |
4. Típus:
|
|||
 |
5. Típus:
|
|||
 |
6. Típus:
|
|||
 |
7. Típus:
|
|||
| A Norwood skála A típusú változata | |
 |
2. a Típus:
|
 |
3. a Típus:
|
 |
4. a Típus:
|
|
5. a Típus:
|
www.drimmun.hu, www.drmassage.hu, www.drimmun.com
