Stressz és hajhullás
Eredetileg a szó a test külső ingerekre adott válaszát jelentette. A stressz mindennapjaink természetes velejárójává vált, oka a felgyorsult, rohanó életforma, a tömeg, a zaj, a határidők, a magas munkahelyi elvárások, a gyors technikai fejlődés, az önbecsülés hiánya.
Fogyasztói társadalmunkban szüntelenül vásárolni kell, és a divatnak megfelelő státusszimbólumok felhalmozásával lehet csak az elismerést, elfogadást kivívni, a társadalom értékes tagjává válni. Mindezt azért, mert a társadalom az egyént a teljesítménye alapján méri, fogadja vagy utasítja el. Azt, akinek nincs semmilye vagy nem tud a korral haladni, kitaszítja, megveti, és értéktelennek tekinti. Ez hozza létre a teljesítménykényszert, a túlhajszoltságot, és ezért él a XXI. századi ember állandó stresszben.
Selye János (1907 – 1982) vizsgálta először kutatatásai során a psziché és a test kapcsolatát, ő volt a stressz elmélet megalapozója.
A következő stressz-fázisokat figyelte meg:
1. Riasztási reakció
Az egyén úgy érzi, hogy veszélyben van, kihívás előtt áll. Ez kétféle reakciót válthat ki: menekülésre vagy harcra ösztönöz. A stressz ezen a szinten, kis mértékben kifejezetten jótékony hatású, és a fejlődés alapvető feltételének tekinthető, hiszen fokozza a szellemi- testi reakciókészséget, így magát a teljesítményt.
Selye megfogalmazásában ezért a stressz „az élet sava-borsa”.
2. Ellenállási fázis
Ebben a szakaszban az egyén, a test igyekszik alkalmazkodni a stressz folyamatos jelenlétéhez. A ellenáló képesség magas, úgy tűnik, hozzá lehet szokni.
3. Kimerülési fázis
Idővel a szervezet tiltakozni kezd, nem bírja tovább.
A stressz hatására a szervezetben fokozott adrenalin termelés indul meg, mely érzelmi, mentális és testi szinten egyaránt hat. Állandó „harckészültség” -ben telnek a mindennapok, a fokozott igénybevétel fokozott adrenalin és egyéb hormonok termelődését vonják maguk után, melyek hosszútávon megbetegítik a szervezetet. A mellékvesekéreg megnagyobbodik a kortikoszteroid túltermelés miatt. Az immunválaszokban résztvevő csecsemőmirigy és a nyirokcsomók elkezdenek sorvadni (az immunválaszt gátló kortizol hormon fokozott termelődése miatt). A gyomor-bél traktusban jelentkezo fekélyekért szintén a fokozott kortizol termelődés a felelős.
Az állandó feszült állapot tehát komoly betegségek kialakulását eredményezheti testi, és lelki síkon egyaránt, hiszen kimeríti a test erőforrásait, legyengíti az immunrendszert, magas vérnyomást, infarktust, gyomorfekélyt, neurózist, szorongást, feledékenységet, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, érelmeszesedést, allergiát, bőrfertőzéseket és nem utolsó sorban HAJHULLÁST okoz.
Sokan azzal tetézik a bajt, hogy különböző „szerekkel” próbálják enyhíteni, elviselhetővé tenni a stresszt, ezért függőségekbe menekülnek (cigaretta, gyógyszerek, drogok, alkohol, édesség, mértéktelen evés). Rövid időn belül, azonban ezek a szerek még tovább fokozzák a stresszt, ha az egyén nem jut hozzá a napi „dózishoz”. Az egyéb káros hatásaikat pedig még meg sem említettük.
A kutatások szerint ezenkívül a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatot is, ami már önmagában a hajhullás kiváltó oka lehet.
Selye János kétféle stresszt különböztet meg.
Diszstressznek nevezi a kellemetlen, ártalmas és romboló hatású végső soron testi vagy szellemi kárt okozó stresszt.
Az eustressznek pedig azt, amellyel kapcsolatban pozitív élményeink vannak, ilyenek a sikeresen megoldott kihívások, melyek az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladják meg, de fiziológiai aktiváltságot okoznak. Időben behatároltak, nem okoznak betegséget, az egyén pozitívan értékeli.
Hogyan védekezhetünk a Stressz ellen?
-
Meg kell tanulni NEM -et mondani, ha ez szolgálja a hosszú távú érdekeinket (pl. egészségünk megőrzése)
-
Hatásos a lelki feszültségeket sportolással levezetni.
-
Tanuljon meg lazítani!
-
Aludjon eleget!
-
Törekedjen pozitív érzelmekre és gondolatokra!
-
Lélegezzen mélyen!
-
Jógázzon
-
Fejmasszázs
-
Wellness, HairWellness®!
www.drimmun.hu, www.drmassage.hu, www.drimmun.com
